...Kennen...

Név: Kennen
Nem: Férfi
Kor: 15
Faj: Simo-otoko
Jellem: Lustazsák, vannak napjai amikor nem, komoly tekintete van, sokan emonak hiszik. Néha érdekesen beszél, úgy mintha nem ebből a korból származna.
Szexuális beállítottság: Hetero
Küllem: Vörös szeme, fekete hajjal rendelkező egyén. A haját felkötve hordja, középhosszú, általában elől van leengedve, sokan madárijesztőnek hiszik. Vörösben jár, riták feketébe. Körme fekete, különösen emo kinézete van, de hardrock kedvelő.
Viselt tárgyak: Fekete halálfejes, vagy akármilyen sátánista póló, vörös kabát/köpeny, farmer nadrág. Átlagosan tornacsuka. A haja egy piros kendővel van felkötve.

Előtörténet:
-Hol is kezdjem.... Születtem még jó régen, kemény 15 évvel ezelőtt, anyámat nem ismertem, apám sem sokat törődött velem. Apám neve Ren volt. Anyámat nem ismertem és nem is érdeklődtem felőlle, mert apám úgy se válaszolt volna. Az első éveimben nem jelentek meg a képességeim, csak egy feltűnő dolog volt mégpedig a vörös szemszin. Gyerekkorában apja nem minden percét töltötte vele, ugyanis elhanyagolta, munkamániás volt. Talán ha jól emlékszem, valami nagy vállalatnál dolgozott, imádta a munkáját. Talán ez vitte halálba...... Na mindegy! Szóval 4 éves koromba szembetűnő volt a vörös szemszin, de emellett még gyönyőrű hajam volt, legalábbis mások szerint. Sosem ismertem el apámat mint apámat. Nem törődött velem igazán, mindent megvett amit kellett, és akkor „ottvan oszt nesírj” volt. Az iskolában nem voltam egy tökéletes tanuló, a lányokat vonzottam, aki bejött az osztályba egyböl én voltam a leg szembetűnőbb. 13 évesen jelentek meg az első képességeim, először véletlenül egfagyasztottam egy fát. Később megtanultam külön dolgokat, karmokat növesztettem magamnak jégből, de sokszor nem járt sikerrel a kísérlet, mert vagy fákat fagyasztottam szarrá, vagy kis állatokat. A képességeimet nem szégyeltem, de nem használtam mások előtt. Ekkor lettem ilyen amilyen, 13 évesen, elég magas lettem már, nagy hajat növesztettem, amit felkötöttem, kifestettem a körmöm. Különlegesnek éreztem magam, és most is annak érzem. Egy dolog van bennem amiben azthiszem nagyonjó vagyok, mégpedig a gitározás... Még tudok rajzolni is de az nem maga a tökély... Részben azért is öltözködtem így, hogy felhívjam apám figyelmét arra, hogy létezem. De nem járt sikerrel. Egy napon, magam elé hívtam apámat, beburkoltam jó meleg ruhába, és bemutattam előtte a képességeimet. Ő egyből mutánsnak, földönkívülínek nevezett, és vetett egy keresztet, azthitte én vagyok maga a sátán. Kerített egy nekemvaló iskolát, titkos iskola volt, nagyon el akart dugni oda, kaptam tőlle fűt fát, mp3mast, pénzt (amiből mellesleg megélhetnék 5 évig is), csak hogy tűnjek már el az életéből. De mielőtt még beadott volna a suliba, sejtettem, hogy találkozok majd olyanokkal, akik agresszívek és nem tetszik nekik a stílusom, ezért edzettem a képességeim, próbáltam tökéletesíteni ameddig tudtam. Az iskolába késve adtak be, a ceremónia már megvolt, remélem nem maradtam le sokról, és lesz nekem is haverom ott, igazság szerint, nemtudom, hogy viselkedik egy démon. Ezért megpróbálok komoly lenni, és szerény, ha tudok persze, de nem fogom az öltözködésem visszafogni, még ha az igazgató kér se.... Gondolom ennyi elég az életemről ugye??
- Hát persze! – felelt az iskola pszichológus...
- Akkor viszlát... – És kisétáltam az ajtón.







//Rövid lett, bocsi//

Hát, érdekes darab. ELFOGADOM!

Írj karakterlapot és kezdheted a játékot.