Saruwatari Michiko

Név: Saruwatari Michiko
Nem: Nő
Kor: 15
Faj: Vámpír
Jellem: Két fajta személyisége van. Van az, aki kedves és aranyos és barátkozós, de a másik ennél brutálisabb. A másik hidegvérű gyilkoló gép, aki kiáll a barátaiért. A másik énje az morcos és elég agresszív. Elégé visszahúzódó típus. Mindig mondom hogy "Chu?".Szereti a fiúkat bármilyen fajúak mindegy,lányokat is egyaránt,meg ha kedvességet és csokit a kék rózsat. És van egy kicsi denevére amit imád nagyon
Szexuális beállítottság: Bi
Küllem: Mivel két személyisége van így egyik ilyen a másik olyan. Szeme barna mikor nem alakult át, de mikor igen akkor vérvörös szemek. A haja is más mikor nem alakul át akkor kékes-fekete haj, de mikor átalakul akkor a haja fehér, mint a hó. A ruhája az ugyan olyan mindkettőnél.Haja elégé rövid, mint Victoria Beckham stílusú haja van.
Viselt tárgyak: Kesztyű, ami kékes-fekete.

Előtörténet:
Egy tavaszi napon születtem egy Tokiói kicsi faluban a neve pedig Fuji. Sose volt annyira jó sorsom, mint aki azt hiszi, igaz nemes vámpír vagyok, de nem ment jól a sorom. Édesapám és az édesanyám nagyon szeretnek, ezért mindent meg adtak nekem. A falu szegénynegyedében laktam,nem zavart annyira a szegénység. Az ember egészen hozzá tud szokni,és elég izgalmas is lehet.Sajnos kitudódott az igazi származásunk és valónk.Mivel a családunk egyik ellensége egy sötét angyal szétkürtölte a titkunkat. Ahogyan az lenni szokott kitudódott, hogy vámpírok vagyunk akkor elkezdtek félni tőlünk. Az iskola az embereknél elejénte nagyon tanultam,és sok jó barátot szereztem.Boldog voltam ott, de mikor rájöttek, hogy nem vagyok ember akkor egyre nehezebben tanultam kiközösítettek.Hihetetlen hogy az emberek mikre nem képesek hogy kifejezzék az ellenszenvüket. A legjobb barátaim is ellenem fordultak.Egyszerre az a világ amit szerettem és imádtam hirtelen semmivé lett. Az emberek eleinte csak szóval bántották a családom, de a szó hamar tettlegességé fajult.A saját érdekünkben menekülnünk kellet.Anyámat megölte a feldühödött sereg miközben engem védett.De apámnak és nekem sikerült megmenekülnünk. Menekülés közben pedig a seregben ott állt az a sötét angyal és csak a csuklyája alatt mosolygott.Apám időközben ugyanarra a sorsara jutott mint anyám, így már csak én maradtam meg a családomból.Elkezdtem a saját utamat járni. És érdekelt vannak e mások is akik olyanok mint én. Egyszer találkoztam egy öregemberrel aki sok mindent mesélt nekem, köztük a szörnyek iskolájáról. Végül is ott vannak olyanok mint én és esetleg sok új emberrel ismerkedhetek meg majd. Így most áldom azt az öregembert aki mesélt nekem. Így egy szörnyek iskolájába vetődtem.

//Át írtam mert így jobb//

Szia!

Látom, bővítetted, ahogy kértem. Így már megfelel. ELFOGADOM!
Írj adatlapot és játszhatsz.