Folyosó

Az emelet folyosója. Mindkét oldalon a szobák ajtajai találhatóak.

*Lassan sétáltam a folyosón hátha látok valami érdekeset.
~Minden felé szobák elég unalmas, de hát még csak most kezdődik majd a iskola és az élet is a számomra.
*A cicám akit Miunak szoktam becézni ásított egy nagyot a vállamon.
-Igen igazad van valóban uncsi hely. Nézzük meg mi van a földszinten.

/Földszint/Társalgó/

Lihegve érkeztem meg Nanja-hoz, akit szemmel láthatólag alaposan megvárakoztattam.
- Bocsika Nem akartam késni, csak le kellett tisztítanom a keverőgépemet.
Megigazítottam a pulcsimat és felkaptam egy kötött sapkát.
- Én készen vagyok. Hova akarsz menni?
Hirtelen eszembe jutott, hogy Nanja még új a suliban, tehát nem ismeri annyira a környéket.
- Ja, bocs, izé...Menjünk mondjuk a parkba.

/// Park ///

Nagy nehezen oda szaladok keresem a szobám de nem találom így megállok és a fal mellé ülök és sírok.
~Chau kicsi denevérecském...
Keservesen sírok a jegyzeteimet nézem de semmi jó kedvem nem lesz.
~Hülye tanár miért vette el Chaut semmi szabályt nem sértettem.Még az a hülye büntetés is.
Nem moccanok meg csak guggolva nézem a falat.

Amint a folyosón mentem át, megláttam egy csajt, aki a fal tövében ült és sírt. Szívfacsaró érzés volt.
~ Aj, de utálom, ha egy lány sír. Meg kellene vigasztalnom.
Odaléptem elé és leguggoltam.
- Szia. Mi a baj?
Egyik kezemmel megsimogattam a fejét.

Kissé meglep hogy egy fiú aki megsimogatott.
~Jaj de jól esik de... Chau kell.
Majd halkan motyogom.
-Csak az egyik tanárnő elkobozta a kicsi denevérem...
Sírdogálok.

- Tényleg?- Kérdeztem meglepve.
~ Hát igen...Sok köcsög tanár van.
Elgondolkodtam, majd megfogtam az egyik kezét és ha nem ellenkezik, felsegítettem.
- Gyere, nincs itt az ideje a sírásnak! Felvidítalak, ha akarod.
~ Miket nem mondok, ha egy lányt látok sírni

-Komolyan mondom...-sipogom.
Mit is mondjak nem tudtam meg szólalni hisz Chau az egyetlen akit igazán szeretek kiskora óta nálam van de így.
-Re-ndben...de hová megyünk...-elrakom a füzetemet.
Teljesen kétségbe eseten állok fel persze ilyenkor rámászok bárkire de ha Chau tudom hogy nálam vagy a szobámba van csak is akkor, de így nem.
-Bocsi de a nevedet se tudom...szipogva de még sírok.

- Ryuko vagyok. Narazaki Ryuko
Elengedtem a kezét.
- Megmutatom a keverőpultomat. Ha én vidám vagy pörgősebb zenéket szoktam hallgatni, mindig felvidulok egy kicsit.
~ Remélem ez az ő esetében is működik.
Kinyújtottam felé a jobb karomat.
- Jössz?

-Jó megpróbálok vidám lenni ha neked számít valamit.
Bemegyek lassan de biztosan.
~Chau...
Dúdolom a mit Chaunak szoktam de utána abbahagyom.
-Ryuko te zenéket szoktál mixelni?

- Aha... - Mondtam neki.
- ...Habár messze vagyok egy profi lemezlovastól
Mikor odaértünk a szobámhoz, kinyitottam az ajtót.
- Ne aggódj nem akarok semmi rosszat csinálni, csupán felvidítani téged.

/// Ryuko szobája ///

-Értem majd megmutatod...
Megyek utána lassan.
~Ki mondta akarok valamit és milyen rosszra gondol.
Bemegyek és nézem.

// Ryuko szobája //