Rayn Delaver szobája

Újra elélveztem csupán attól,ahogy lefürdetett, így a körmeimet bele mélyesztettem.
- annyira nem akarlak itt hagyni -sóhajtottam fel, de tudtam hogy mennem kell.
- azt hiszem jól sikerült választanom magamnak szeretőt. -kuncogtam a karjai között.
- mit fogsz ma csinálni? -kérdeztem tőle miközben kiszálltam a kádból a törülközni kezdtem.
Visszamentünk a szobába és a ruháimat kezdtem keresni, de úgy döntöttem hogy a melltartómat, és a bugyimat itt hagyom neki.
- remélem nem baj, ha ezeket itt hagyom- néztem rá kíváncsian, és a ruhámért nyúltam.

-Én sem akarom, hogy el menj.
Hajoltam oda hozzá és meg csókoltam.
~Tudom, hogy több van köztünk egyszerű szeretői viszonynál. Ha nem így lenne akkor itt tudnánk hagyni a másikat, de erre képtelenek vagyunk csak úgy.
-Nos azt hiszem, hogy lényegében itt maradok és rád várok. Persze az órára lehet, hogy be megyek, de csak azért, hogy lássalak.
Meg öleltem és a fehérneműjét néztem.
-Persze, hogy nem baj, bár ha te maradnál annak jobban örülnék.
Finoman végig simítottam a bőrén közben végig közel hajolva hozzá élveztem az illatát.

- tényleg mennem kell -újra felsóhajtottam, és átöleltem őt.
-azért tessék órára járni, nem akarom hogy ki csapjanak, mi lesz velem akkor nélküled? - néztem fel rá, és megint csak összezavarodtam. nem értettem, hogy mi van velem. menni is akartam meg nem is, de inkább a nem volt erősebb.
Ahogy oda hajolt valami őrület elfogott, és lelöktem az ágyra, és egyenesen a farkára ültem.
- Rayn azt szeretném, ha ma nem feküdnél le senkivel sem - súgtam az ajkaimba, majd csókokkal halmoztam el. És amilyen hirtelen a farkán landoltam olyan gyorsan el is szálltam.
- ki kísérsz az ajtóig? - néztem csillogó szemekkel rá.

-Ha ki is csapnának érted mindig vissza repülnék ide.
Hirtelen az ágyra lökött majd rá ült a farkamra. Ekkor ki jelentette, hogy azt szeretné ha ma senkivel sem feküdnék le.
~De hát eddig ennek az ellenkezőjét akarta?
Néztem rá kissé döbbenten majd rá döbbentem, hogy az amit érzek iránta az kötcsönös így ezért kér engem erre.
-Rendben Arya ma senkivel sem fekszem le.
Néztem a szemébe és meg simogattam az arcát.
-Persze már is.
Feláltam és meg simogatva a fenekét elindultam vele az ajtóig.

- édes vagy - csókoltam meg újra az ajtónál.
- köszönöm,hogy megteszed ezt nekem - nem tudom mért kértem. Lehet csak azért mert nem akartam , hogy estére kifulladjon nekem, és ne én kapjam azt, amit nyújtani tud.
- akkor később találkozunk- nyitottam ki az ajtót és búcsúzóul még utoljára megcsókoltam jó alaposan, és hosszan, kezem pedig a férfiasságát simogatta.
-aj de kár most ezért-néztem félig kemény vesszőjét.
-sietek hozzád amint csak tudok -loptam még egy csókot,majd szaladtam a saját szobámba.

/köszönöm a játékot, folyt Nati és Arya szobája/

Vissza csókoltam.
-Ugyan nem tesz semmit.
Kissé el mosolyodtam mivel arra kért az előbb, hogy ma ne szerelmeskedjek senkivel. Most pedig úgy tűnt, hogy este szeretné folytatni. De az előbb azt nem mondta, hogy ő vele kivételezzek. Bár tudtam, hogy úgy is azt fogom tenni. Megint vissza csókoltam közben meg öleltem és férfiasságom hozzá érve keményedni kezdet.
-Várni foglak.
Mondtam és el kaptam a csókját, majd néztem, hogy el rohan.
~Utána kéne mennem. De nem így.
*Gyorsan fel öltöztem és rohantam utána.
~Tudni a kell, hogy szeretem.

/Nati és Arya szobája/